Vilen Építőipari Kft.
Székhely: 1135 Budapest, Reitter Ferenc utca 5.
Adószám: 27065954-2-41
Cégjegyzékszám: 01-09-394772
Telefon: +36 30 240 3520
E-mail: info@buildin.hu

 

1. A LEIRAT HATÁLYBA LÉPÉSE
2. ALAPFOGALMAK
   2.1 A kötelező jótállás (garancia) általános fogalma
   2.2 A kellékszavatosság fogalma
   2.3 Kellékszavatossági jogok
   2.4 Termékszavatosság fogalma
   2.5 Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén
3. KÖZLÉSI ÉS IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI HATÁRIDŐK
4. A JÓTÁLLÁSI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE
5. HIBÁS TELJESÍTÉS
6. A SZAVATOSSÁGI JOGOK SORRENDJE
7. KÖLTSÉGVISELÉS
8. REKLAMÁCIÓ BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE
9. BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
10. A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS (GARANCIA) EGYEDI SZABÁLYAI
    10.1 Jótállást érintő változások 2021. január 1-je után vásárolt termékekre vonatkozóan
    10.2 A jótállási idő „sávossá” válik a termék árától függően
    10.3 Egyértelművé válnak a javítással kapcsolatos határidők
11. A SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEINEK RÖGZÍTÉSE
    11.1 A szakvélemény kötelező tartalmi elemei
12. A SZERVIZ KERESKEDŐ FELÉ IRÁNYULÓ ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK PONTOSÍTÁSA
13. MELY TERMÉKEKRE VONATKOZIK KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS 2021. JANUÁR 1-JÉTŐL?
    1. számú melléklet a 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet alapján – Jótállásköteles termékek
14. A GARANCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS MENETE
15. KIZÁRÓ OKOK A GARANCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS ALÓL
16. ELÁLLÁSI JOG
17. ELÁLLÁSI / FELMONDÁSI NYILATKOZAT MINTÁJA
18. JEGYZŐKÖNYV A FOGYASZTÓ KIFOGÁSÁRÓL

 

1. A LEIRAT HATÁLYBA LÉPÉSE

A leiratot közzététel előtt a Vilen Építőipari Kft. tulajdonosa és vezetője (Mészáros Máté) elolvasta és jóváhagyta.

A leirat hatályba lépésének időpontja a Vezető általi közzétételi nap.

„A Garanciális ügyintézés” témakörben a Vilen Építőipari Kft. buildin.hu weboldalon közzétett ÁSZF alapján, valamint a jelen Garanciális feltételek dokumentumban közzétett kezelési útmutatók alapján lefektetett előírásokat, rendelkezéseket és feltételeket kötelező betartania a Vilen Építőipari Kft. minden munkavállalójának.

Hitelesítő aláírások:

Mészáros Máté

tulajdonos, ügyvezető igazgató

 

Budapest, 2022. június 26.

 

 

2. ALAPFOGALMAK

Csomagküldő kereskedelem:	Az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.
Digitális adattartalom:	Digitális formában előállított vagy nyújtott adat.
Forgalmazás:	Kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása.
Termék:	Minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt.
Jelentős átalakítás:	Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett szolgáltatás.
	a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység;
	b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy
	c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. 1
Tartós adathordozó:	Olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél. 2
Távollévők között kötött szerződés:	Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. 3
Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz:	Olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz. 4
Vállalkozás:	A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy; (jelen esetben a Vilen Építőipari Kft által üzemeltetett buildIN.hu webáruház)
Fogyasztó:	Fogyasztónak minősül a természetes személyeken túl az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzett

 

2.1 A kötelező jótállás (garancia) általános fogalma

A köznyelv a szavatosságot és a kötelező jótállást is garanciának nevezi a mindennapokban. A garancia tulajdonképpen a gyártó és kereskedő felelősségvállalása a termék hibátlan kivitelezéséért, működéséért.

A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „GARANCIA” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

A jótállásnak két fajtája van:

• a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás
• a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.

A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül. ⁵ Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. ⁶

 

A jótállás időtartama:

a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

E határidők elmulasztása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - jogvesztéssel jár. ⁷

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. ⁸

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja. ⁹

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. ¹⁰

Egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy kazán használatához. Előfordulhat, hogy a beüzemelésre a vásárláshoz képest később kerül sor. Ha ezt a fogyasztó a vásárlást követő 6 hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz. Ha a vásárlást követő 6 hónapon belül üzemelik be a terméket, akkor a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.

3. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. ¹¹ 

A vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel e rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.¹²

 

Továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak a vállalkozás. A vállalkozás dönti tehát el, hogy papír alapon vagy elektronikus formában adja át a vásárló részére a jótállási jegyet. További újdonság, hogy az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet abban az esetben, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak.

4.§ (1)
A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. ¹³

A gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez. A 2021. január 1-jétől érvényes szabályok egyértelműen kimondják, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Tehát a csomagolás hiányában is érvényesíthető a jótállási igény.

(2)
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.

(3)
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek. ¹⁴

 

2.2 A kellékszavatosság fogalma

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben.

A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő.

• Új termék esetében kétéves időtartamra;
• Használt termékek esetében, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély – magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) egy éves időszakra.

Ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, árleszállítással élni, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszafizetni.

A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a jótállási igény érvényesítésének helye lehet a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is. A fogyasztó döntheti el, hogy melyikhez fordul kijavítás iránti igényével.

Amennyiben a vállalkozással nem tudja rendezni a vitát a fogyasztó, úgy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz, valamint a békéltető testülethez fordulhat.

 

2.3 Kellékszavatossági jogok

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

 

2.4 Termékszavatosság fogalma

Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.

A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

Speciális szabályai vannak, a fogyasztó kijavítást, vagy kicserélést kérhet, mindvégig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség, A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. A jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja.

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy:

• A terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta
• A termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba nem volt felismerhető
• A termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

2.5 Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén

A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

 

3. KÖZLÉSI ÉS IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI HATÁRIDŐK

A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

 

4. A JÓTÁLLÁSI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár

 

5. HIBÁS TELJESÍTÉS

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-nak hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

• Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
• Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

 

6. A SZAVATOSSÁGI JOGOK SORRENDJE

Akár szavatosságra, akár jótállásra (garanciára) „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg.

• A kijavítás
• A kicserélés
• Az árleszállítás
• A vételár-visszatérítési igény

 

Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás (garancia) hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.

Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

 

7. KÖLTSÉGVISELÉS

Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

 

8. REKLAMÁCIÓ BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

 

9. BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 12 hónapon belül felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba oka már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Tehát a jótállás (garancia) teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre (viszonteladóra) nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.

 

10. A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS (GARANCIA) EGYEDI SZABÁLYAI

10.1 Jótállást érintő változások 2021. január 1-je után vásárolt termékekre vonatkozóan

A 2021. január 1-jét követően megvásárolt termékek esetében az alábbi újítások kerülnek bevezetésre:

1. A jótállási idő a termék árától függ, sávos jótállási idő
2. Egyértelművé válnak a javítással kapcsolatos határidők
3. E-jótállási jegyet is ki lehet állítani
4. A jótállás érvényesítéséhez nem kell a csomagolást megőrizni
5. A jótállás kezdő időpontjának meghatározása beüzemeléshez kötött termék esetében
6. A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek rögzítése
7. Hova viheti a hibás terméket a fogyasztó?
8. A szerviz kereskedő felé irányuló értesítési kötelezettségének pontosítása

10.2 A jótállási idő „sávossá” válik a termék árától függően

 

10.3 Egyértelművé válnak a javítással kapcsolatos határidők

1. Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék (lásd: II. pont) első alkalommal hibásodik meg és a terméket értékesítő vállalkozás vagy a szerviz megállapítja, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a vásárló részére.

    

2. Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék (lásd: II. pont) meghibásodik és a terméket értékesítő vállalkozás vagy a szerviz megállapítása szerint a termék javítható, akkor a vállalkozásnak a korábbi szabályoknak megfelelően ezután is törekednie kell a termék 15 napon belüli javítására. Ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról. Ennek célja, hogy a vásárló tudja azt, hogy meddig kell a terméket nélkülöznie. A tájékoztatást a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvételi igazolásra alkalmas más módon kaphatja meg legkésőbb a javításra átadástól számított 15. napon. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
3. A kötelező jótállás kapcsán biztosított, hogy a 10 kg-nál nagyobb tömegű termék esetében a vállalkozás köteles a terméket helyben megjavítani, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor elszállításáról is gondoskodni, tehát nem csak annak anyagi oldala, hanem megvalósítása is a kereskedőt terheli.
4. Ha egy kötelező jótállás alá tartozó terméket (lásd: II. pont) 30 napon belül nem tudja megjavítani a vállalkozás/szervíz, akkor a vállalkozás 8 napon belül cserélni köteles a terméket, tehát a fogyasztó egy új terméket kap. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
5. Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék (lásd: II. pont) a harmadik javítást követően újból meghibásodik, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás.
6. A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik. Tehát nem azt értjük rajta, hogy a termék háromszor ugyanazt a hibát produkálja pl.: 3-szor elromlik a kapcsoló, hanem 3-szori hiba függetlenül attól, hogy összefüggenek-e, pl.: elromlik a kapcsoló, rossz a motor, kiszakad a vezeték. Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
7. A jótállás időtartama a 2021. január 1-jét követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta, azaz amíg a hibás termék a vállalkozásnál, vagy a szerviznél javítás alatt van. Így elkerülhető, hogy miközben a javítási idő alatt nem tudja használni a vásárló a terméket, lejár a termékre vonatkozó jótállási idő. Ez elsősorban a jótállási idő végéhez közeledve meghibásodott termékek esetén lehetséges.

 

11. A SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEINEK RÖGZÍTÉSE

A szavatossági és jótállási igény érvényesítéséhez a szakvélemény kérése továbbra sem kötelező előírás például egyszerű megítélésű, vagy a vállalkozás által nem vitatott esetekben. Ha a vállalkozás azonban azt állítja, hogy a fogyasztó okozta a termék hibáját, tehát a hiba a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett a terméken, akkora hiba okát a vállalkozásnak kell bizonyítani szavatosság alá eső termékek esetében, a vásárlástól számított hat hónapon belül, majd ezt követően másfél évig a fogyasztónak kell bizonyítani. A bizonyítás a szakvéleménnyel történik. A jótállás esetében a teljes idő alatt a vállalkozás bizonyít, tehát a szakvéleményt a vállalkozásnak kell kérni. A 2021. január 1-jétől amennyiben minőségi kifogás merül fel, és a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldása érdekében készül szakvélemény, akkor a jogszabály rögzíti annak a kötelező tartalmi elemeit, azért, hogy a rendeltetésszerű használat bizonyítása ténylegesen megtörténhessen.

 

11.1 A szakvélemény kötelező tartalmi elemei

• Megrendelő neve és címe
• Üzlet neve és címe
• Vizsgálat tárgya
• Vizsgálati díj összege
• Vizsgálati díj fizetésére kötelezett
• Termék beérkezésének időpontja
• Vásárlás időpontja
• Minőségi kifogás bejelentésének időpontja
• Fogyasztó kifogása
• Vizsgálati módszerek
• Vizsgálat megállapításai indokolással ellátva
• Tájékoztatás

 

12. A SZERVIZ KERESKEDŐ FELÉ IRÁNYULÓ ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK PONTOSÍTÁSA 

A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást, kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. Ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

1. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni erről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
2. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a javítás várható idejéről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
3. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.

 

13. MELY TERMÉKEKRE VONATKOZIK KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS 2021. JANUÁR 1-JÉTŐL?

A kötelező jótállás alá tartozó termékek:

1.SZÁMÚ MELLÉKLET A 151/2003. (IX.22.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN – JÓTÁLLÁSKÖTELES TERMÉKEK

10 000 forintot elérő eladási árú

1. háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;
3. gázkészülékek, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;
5. motoros kézi szerszámok, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek;
7. egészségmegőrző termékek és eszközök, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;
8. közlekedési eszközök, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
9. motoros vízi járművek;
10. gyermekgondozási cikkek, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
11. gyermekmegfigyelő berendezések, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra;
13. világítástechnikai termékek, így különösen lámpatest, fényforrás;
14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések;
15. elektronikus hírközlő végberendezések, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
16. híradástechnikai készülékek, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CDfelvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
17. információtechnikai készülékek, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és 2 camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;
18. irodatechnikai berendezések, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;
19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
20. optikai eszközök, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
21. hangszerek;
22. órák és ékszerek;
23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok;
24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek;
25. lőfegyverek;
26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök;
27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;
28. nyílászárók, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
29. árnyékolástechnikai eszközök, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
30. kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
31. garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés;
32. zuhanykabin, kád, csaptelep;
33. napkollektor, napelemrendszerek;
34. játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón;
35. külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok;
36. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei, és 50.000 forintot elérő eladási árú
37. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek.

 

14. A GARANCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS MENETE

1. A Garanciális ügyintézés kizárólag az Vilen Építőipari Kft által üzemeltetett buildIN.hu webáruház ügyfélszolgálatánál történik, az alábbi, közlésre alkalmas csatornákon:

email cím	info@buildin.hu az Ügyfélszolgálat-nak címezve
ügyfélszolgálati telefonszám	06/30/240-3520
levélben, postai úton	Vilen Építőipari Kft Ügyfélszolgálata 1045 Budapest, Katona József utca 4.

A hibásnak vélt megvásárolt áru Garanciális ügyintézésre való visszajuttatásának költsége a Vevőt terheli. A visszajuttatás történhet személyesen, ill. postai szolgáltató által csomag ill. levél formájában.

Utánvételi díjjal terhelt küldeményt nem áll módunkban átvenni

2. A Vevő írásban vagy szóban jelzi az általa vásárolt áru hibás működését, illetve az adott kényelmi szolgáltatás elleni minőségi kifogását
3. A reklamációt fogadó Munkatárs beazonosítja az Ügyfelet, valamint az árut vagy szolgáltatást és ez alapján kitölti a megfelelő dokumentumokat, melyet kiküld a Vevővel való egyeztetés során elektronikus úton vagy postai úton levélben aláírásra. A kísérő levélben tájékoztatja a Vevőt a dokumentumok visszaküldéséről, ill. postai úton történő kiküldés esetén mellékel egy válaszborítékot az aláírt dokumentumok visszaküldéséhez.
4. A Vevőtől beérkezett garanciális reklamációról tájékoztatja az ügyvezetőt, aki saját hatáskörben azonnal dönt az ügyintézés módjáról, majd az ügyfélszolgálati munkatárs ennek megfelelően egyeztet a Vevővel.
5. Csatolja a dokumentációhoz a visszaküldött áru garanciajegyét, valamint a nyugta vagy számla másolatát. Hiányos dokumentáció esetén az ügyintézést nem lehet megkezdeni.
6. A Munkatárs a garanciális reklamációt nyilvántartásba veszi.
7. A gyártói bevizsgálás eredményéről tájékoztatja az ügyfelet, aki dönt a javításról, cseréről ill. él az elállási jogával.

 

15. KIZÁRÓ OKOK A GARANCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS ALÓL

1. A garanciacímke megsértése vagy eltávolítása
2. A garancia érvényét veszíti, ha az eladott terméket szétszerelték, vagy megsértették
3. Bizonyíthatóan nem az előírt módon került tárolásra és felhasználásra
4. Nem rendeltetésének megfelelően használták

 

16. Elállási jog

Tekintettel arra, hogy az e-kereskedelemben a terméket a vásárlás előtt nincs lehetőség ténylegesen megvizsgálni, illetve megtekinteni, a vásárlástól történő indokolás nélküli elállási jog illeti meg a Fogyasztót. Erre a termék megrendelése és a kiszállítás közötti időtartamban is lehetőség van.

Emellett a termék átvételétől számított 14 nap van arra, hogy meggondolja magát a Fogyasztó, azaz éljen az elállási joggal. Az elállási jog tehát alkalmas annak a problémának a kezelésére is, hogy ha nem az termék érkezett meg, amit megrendelt vagy ha a rendeléskor vállalt szállítási határidő nem teljesült.

Az elállási jog a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő elállási nyilatkozatminta kitöltésével vagy erről szóló egyértelmű nyilatkozattal gyakorolható.

A nyilatkozatmintát a kereskedőnek biztosítania kell a már említett előzetes tájékoztatás keretében. A kereskedő honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, az ún. ügyintézési felületen. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.

Ha a fogyasztó eláll online kereskedővel kötött szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza. A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja. 

Ha a fogyasztó eláll az e-kereskedelemben kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Elállás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletköltség nem terhelheti. Fontos megjegyezni, ha a fogyasztó a normál kiszállítástól eltérő „extra” szállítási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

Az elállási jog nem korlátlan, vagyis egyes termékkörökre nem vonatkozik, pl. élelmiszerek, kibontott csomagolású CD/DVD/szoftver, letöltött programok, a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékek, kibontott csomagolású higiéniai termékek. Továbbá online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog. Erről a vásárlót előzetesen tájékoztatni kell. Emellett a vásárlóknak tudniuk kell, hogy az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti (tehát nem a kipróbálás miatti) értékcsökkenést meg kell téríteniük az eladó részére.

Elállási jog Távollévők között kötött szerződés esetén

Pl. webes vásárlás, telefonos megrendelés esetén a fogyasztót meghatározott határidőn belüli indokolás nélküli elállási jog illeti meg. termék adásvételére irányuló szerződés esetén - a terméknek, - több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, - több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, - ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja.

Átvétel előtti elállási jog

A fogyasztó elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén. Ha tehát a terméket még nem vette kézhez, elállási szándékát akkor is jelezheti írásban a vállalkozás felé.

Elállási jog a Ptk. alapján

Az egyik szavatossági jog. Amennyiben sem a termék javítására, sem cseréjére nincs lehetőség, a hibát mással nem tudja, vagy nem szeretné kijavíttatni, árcsökkentésben sem tudtak megegyezni, akkor szerződéstől való elállási jogát érvényesítheti. A szerződéstől tehát elállhat, ha a vállalkozás a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a Önnek, mint vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

Nem természetes személy elállási joga

Amennyiben Ön nem természetes személyként, hanem vállalkozása költségterhére, ÁFÁ-s számlával vállalkozása nevére vásárolt, úgy nem illetik meg a fogyasztókat védő speciális kedvezmények, mint pl. az indokolás nélküli 14 napos elállási jog üzlethelyiségen kívül és távollévők között kötött szerződés esetén.

12 hónapra meghosszabbodó elállási jog

Ritkán, de előfordulhat, hogy Önt az üzlethelyiségen kívül, vagy távollévők között kötött szerződés során nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták arról, hogy a szerződéstől 14 napon belül indokolás nélkül elállhat. (Pl. ez a tájékoztatás egyáltalán nem szerepelt az Ön által aláírt szerződésben, s egyéb papírokban, az ÁSZF-ben, a weboldalon szereplő információkban). A Korm. rendelet szerint ez esetben az Ön elállási joga meghosszabbodik, mégpedig addig, amíg a vállalkozás nem pótolja az erre vonatkozó tájékoztatását (akkor a tájékoztatástól számított 14 napra), ennek hiányában pedig akár tizenkét hónapra is. Ellenőrizze tehát szerződését, hogy szerepelt-e benne a megfelelő tájékoztatás. Ha nem, akkor elállási nyilatkozatát küldje meg a társaság székhelyére, címére a szokásos módon, melyben hivatkozzon a tájékoztatás elmaradása miatt később gyakorolt elállási jogára.

Visszafizetés módja elállási jog esetén

Az előírásoknak megfelelő elállás vagy felmondás esetén (távollévők között kötött és üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén) a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. Ha tehát Ön bankkártyával fizetett, akkor bankszámlájára kapja vissza az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. Ha tehát Ön bankkártyával fizetett, de a vállalkozás postán adja fel az Ön számára a pénzt, a postai pénzfeladás díja nem terhelheti Önt.

17. ELÁLLÁSI / FELMONDÁSI NYILATKOZAT MINTÁJA

Készült a 45/2014. (II. 26.) Korm. Rendelet 2. Melléklete alapján

(csak a szerződéstől való elállási/felmondási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza)

 

 

Címzett:

A Szolgáltató megnevezése:	Vilen Építőipari Kft. - BuildIN Webáruház
A termék visszaküldési címe:	Vilen Építőipari Kft. Ügyfélszolgálata 1045 Budapest, Katona József utca 4.
A Szolgáltató Ügyfélszolgálatának telefonos elérhetősége:	+36 30 240 3520
A Szolgáltató e-mail címe:	info@buildin.hu

 

 

 

 

 

 

Alulírott/kijelentem/kijelentjük, hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási

jogomat/jogunkat az alábbi termék/ek adásvételére vagy az alábbi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés tekintetében:

Termék megnevezése:
Szolgáltatás megnevezése:
Szerződéskötés időpontja /átvétel időpontja:
A fogyasztó(k) neve:
A fogyasztó(k) címe:
Aláírás:
Dátum:

 

18. JEGYZŐKÖNYV A FOGYASZTÓ KIFOGÁSÁRÓL

A "JEGYZŐKÖNYV a fogyasztó kifogásáról" elnevezésű nyomtatvány IDE kattintva tölthető le.

 

---

[1] 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4.§ 4.pont

[2] 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4.§ 9.pont

[3] 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4.§ 10.pont

[4] 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4.§ 11.pont

[5] 151/2003.(IX.22.) Korm. rend. (2)

[6] 151/2003.(IX.22.) Korm. rend. (4)

[7] 151/2003. (IX.22.) Korm.rend. 2.§ 2. § (1)2 2 Megállapította: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet 1. § (1). - Hatályos: 2021. I. 1-től

[8] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Módosította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (10) a).

[9] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Beiktatta: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet 1. § (2). - Hatályos: 2021. I. 1-től

[10] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Beiktatta: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet 1. § (2). - Hatályos: 2021. I. 1-től.

[11] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (3). - Hatályos: 2014. IV. 9-től.   A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni

[12] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Beiktatta: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet 2. § (2). - Hatályos: 2021. I. 1-től.

[13] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Megállapította: 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (5). - Hatályos: 2014. IV. 9-től. A hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

[14] 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; Megállapította: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet 3. §. - Hatályos: 2021. I. 1-től